8. Bor és activity

Sziasztok!
Nem szeretném szaporítani a szót, ezért is kívánok jó olvasást.
Puszi pá ❤

Hosszú percig bámultuk egymást, de nekem kezdett elegem lenni belőle. Idegesítő személy. Kirántottam kezeimet szorításából és arrébb toltam. Hullafáradt voltam, de még messze van az este. Le akartam sétálni a lépcsőn, de szerintem még Amber itt van. Mindegy. Akkor is lelépkedtem a lépcsőn a nappaliba, ahol meggyőződtem róla, hogy Amber már lelépett. Hála Istennek!
- Miattad lécelt le. - szólalt meg Jaxon.
- Jól tette. - válaszoltam, ő meg felnevetett.
- Nem akarsz valamit csinálni? - kérdezte.
- Unatkozok, úgy hogy bármi jöhet. - néztem rá.
- Van vörös borunk és activitynk. - mosolygott.
- Az jó. - mondtam, majd leültem a kanapéra. Jaxon felrohant az említett játékért, majd kezében a játék dobozával tért vissza, amit letett az üvegasztalra. Ezután a konyhába ment be, ahol megbontotta a bort és kiöntötte két pohárba. Nem tudom még mit csinált, de kicsit sokáig elvolt a konyhában. Remélem nem csempészett bele semmit. Jajj, már megint idióta vagyok. Pont Jaxon akarna leitatni?

*Justin*

Jayde leballagott a nappaliba, de én nem követtem. Menjen csak a saját, kurva feje után. Bementem a szobámba, ahol bekapcsoltam T-Wayne Nasty Freestyle című dalát. Imádom a néger rapet. Elfeküdtem az ágyamon és próbáltam lazulni, de Jayde és Jaxon folyamatos nevetése nagyon idegesített. Mi a faszomon lehet ennyit nevetni? Gyerekes mind a kettő. Telefonom csörögni kezdett. A zenét nem halkítottam le, így vettem fel.
- Mi van? - kérdeztem feszülten. Ma valahogyan sehogy se jön össze a pihenés.
- Üdv Bizzle! - szólt bele George.
- Mit akarsz? - sziszegtem.
- Az egyik ringyódat sikerült kimentened, de a másikat elhoztuk. - célzott Faithre. - Mennyit adnál érte?
- Semennyit. - válaszoltam.
- Ennyire fontos neked? - nevetett irónikusan.
- Semmit se ér. - mondtam.
- Akkor a másikat miért léptetted le? - fogott meg kérdésével.
- Mi közöd van hozzá? - táncolt az idegeimen.
- A nagy Bizzlenek csak nem tervei vannak egy lánnyal? - tettetett meglepődöttséget.
- Jó vicc. Haha. - áradt belőlem a szarkazmus.
- Még találkozni fogunk. Ne feledd a számlát törleszteni kell. - tette le. Az agyamra megy az állandó zaklatásával. Esküszöm le kéne lőnöm a picsába. Szebb lenne az életem, az biztos. Hajamba túrva hallottam, ahogyan Jaxon és Jayde feltrappol az emeletre. A két eszetlen. Jaydedel is csinálnom kell valamit. Nem lehet örökre velünk. Megbaszom aztán kidobom az utcára. Ennyi. Ismét hangosan nevettek.
- Nem lehetne halkabban?! - kiáltottam át. Egy ideig csend lett. Letettem a mobilom az íróasztalra, majd visszafeküdtem az ágyamra. Újra röhögni kezdtek, ami engem végleg kiakasztott.
- A faszomat belétek! - gondoltam magamban. Felálltam az ágyról és sebes léptekkel elhagytam a szobámat. Szemrebbenés nélkül nyitottam be Jaxonhoz.
- Mi a fasz?! - fagytam le. Az ágyon Jayde és Jaxon hempergett fehérneműben. Ezért nevettek?! Dühösen rángattam mellém Jaydet, míg Jaxon teljesen ártatlan arccal nézett.
- Kibaszott büszke lehetsz magadra! - vágtam hozzá. Jayde csuklóját szorongattam, majd kihúztam a szobából át az enyémbe. Valójában azért voltam kiakadva, hogy Jayde részegen előbb megadná magát Jaxonnak, mint nekem, pedig én vagyok a jobb.
- Engedj már el! - szólalt meg, miután becsaptam az ajtót.
- Meg se szólalj, ribanc! - túrtam hajamba ismét.
- Jajj már Justin egyszer én is szórakozhatok! - nyávogott.
- Fogd már be! - üvöltöttem rá.
- Mi a franc bajod van?! - kiabált vissza. Szúrós szemekkel néztem rá. Hihetetlen, hogy részegen is elszánt.
- Az nem rád tartozik! - válaszoltam.
- A nagy Justin Bieber kikészül egy lánytól? - vágott gúnyos mosolyt.
- Egyáltalán nem készülök ki tőled! - fordultam felé. - Fogd már fel, hogy te egy utolsó kurva vagy.
- Egy olyan kurva, akit megkóstolnál, de ez a kurva nem megy bele, mert neki nem kellesz. - lépett elém nagy, megmagyarázó szemekkel.
- Ha rajtam múlna egy hétig nem tudnál járni. - suttogtam közelsége miatt. Szóra nyitotta száját, de teljesen más dolog jött ki rajta. Lerókázta a cipőmet.

9. Kíván engem

Sziasztok!
Megint én! ( Ki más? ) Meghoztam a sok visszajelzés miatt a 9. részt.
Jó olvasást hozzá!
Puszi pá ❤

Hunyorogva keltem fel, és így fedeztem fel, hogy nem a nappaliban aludtam, de még csak nem is Jaxon szobájában, sőt nem is Justinéban. Mit keresek az erkélyen a hintaágyban? Kimásztam az 'ágyamból' és azonnal megcsapott a hajnali hűs szellő. Karjaim libabőrösek lettek a hidegtől. Az üvegajtón keresztül benéztem Justin szobájába - mivel az ő szobájához van csak erkély - ahol Justin az ágyban békésen szundikált egy vörös lánnyal az oldalán. Hát, sajnos meg kell zavarnom az idillt.
- Engedj be! - ütöttem az ajtót, miközben kiabáltam. A szomszédok biztosan örülnek nekem... Justin felült az ágyban és nagyot ásított, majd feltűnt neki, hogy ütlegelem az üvegajtót és kiabálok. A fejét fogva nevetett amire az esti játékszere is felébredt. Nyájasan nyomott egy puszit Justin vállára, aki neki esett a csajnak. Ezek tényleg előttem akarják csinálni?
- Helló! - kiabáltam a tenyeremmel csapkodva az ajtót. - Még mindig itt vagyok! - tártam szét karjaimat a csodára várva. Justin leállította a csajt, majd felállt az ágyból, persze boxerben. Odasétált az ajtóhoz.
- Édes hármas? - kérdezte az ajtó előtt.
- Te egy beteg állat vagy! - kiáltottam válaszként és egy nagyot vágtam az üvegre, ami megmentette Biebert, hogy ne pofozzam fel. Reakciómon nagyot röhögött, majd elhúzta a függönyt, hogy ne lássak be.
- Neee! - nyávogtam és visszaültem a hintaágyba. Lehet, hogy május vége van, attól még hajnalban baromi hideg a levegő. Szerintem félóra elteltével - ami tele volt nyögésekkel és apró sikolyokkal - végeztek. Én időközben elfeküdtem a hintaágyba és bebugyoláltam magam a takarómmal, amit valószínűleg este kaptam. Az erkélyre Justin lépett ki. A boxerére felvett egy nadrágot, de valahogyan a póló lemaradt róla. Nincs pénze pólóra vagy mi?
- Élsz még? - fújta ki a füstöt.
- Jayde Debney 2015. május 26.-án fagyhalálban elhunyt. Nyugodjon békében! - válaszoltam csukott szemmel. Justin válaszként felkuncogott.
- Akkor el kell búcsúznom tőle. - jelent meg előttem az a tipikus Bieber vigyor, majd lépéseiből hallva kivettem, hogy idejött. Továbbra is lehunyt szemekkel feküdtem, mikor megéreztem ajkait a nyakamon, amik forró levegőt eresztettek a bőrömre. Szószerint felforrósodott a bőröm.
- Idióta. - suttogtam. Kezemet a csupasz mellkasára helyeztem és eltoltam. Mellkasa is kecsegtetően meleg volt.
- Te az én ribancom vagy. - válaszolta. Kinyitottam szemeimet és megláttam Justint, aki jelen pillanatban nedvesítette be a száját.
- Úgy utállak. - sóhajtottam.
- Ez villanyoz fel. - indult lendületesen a szám felé. Fejemet elfordítottam és felálltam a hintaágyról. Csuklóm után kapott, de gyorsabb voltam. Lenyomtam a kilincset, de az ajtó nem nyílt.
- Ez kéne? - lengette előttem a kulcsot.
- Justin ne szórakozz! Nagyon fázok. - néztem rá és megdörzsöltem a felkarjaimat.
- Ha kell a kulcs... - kezdte, majd az említett tárgyat a boxerébe dobta. - ...vedd ki!
- Na nem! - csaptam le a kezeimet a combjaimra.
- Hihetetlen vagy! - nevetett fel, de hitetlenül.
- Már megint mi bajod? - néztem rá unottan.
- Részegen képes lennél lefeküdni Jaxonnal a semmiért, józanul meg nem tudod kivenni a kulcsot az alsónadrágomból, pedig ha meg lenne nem fáznál. - dőlt a korlátnak.
- Nem, nem vagyok képes kivenni azt a kurva kulcsot a boxeredből, mert ahelyett, hogy bejutnák beindulnál! - válaszoltam.
- Már ha dühös vagy beindulok, úgy hogy folytasd. - vigyorgott perverzen. Úgy letörölném azt a vigyort az arcáról.
- Mindjárt leugrok innen! - fakadt ki belőlem.
- Öngyilkos akarsz lenni? - kérdezte.
- Melletted ki nem? - vágtam vissza gúnyosan.
- Tudod, ahelyett, hogy itt veszekednél velem, inkább megköszönhetnéd, hogy van hol aludnod.
- Én nem is akarok itt lenni! - néztem rá.
- Ezen segíthetek. - mondta, majd előhúzott egy fegyvert.
- Ezt nem gondoltad komolyan. - bámultam a pisztolyt.
- Dehogy nem. - közeledett felém, míg én hátráltam a falig.
- Justin ne!
- Miért ne? Folyamatosan nekem kell hallgatni az állandó hisztijeidet és nekem kell végigtűrni a veszekedésedet! Ki vagyok tőled! Sokkal jobb lenne, ha ezt megtenném. - emelte rám a fegyvert.
- Ne. - remegett meg a hangom. Nagyon féltem, aminek köszönhetően egy könnycsepp hagyta el a szememet. Justin keze is remegett, biztosan nem tudta, hogy lelőjön-e, vagy ne. Összehúzott szemöldökkel vizsgálta a félelemmel teli tekintetem. Végül ledobta a fegyvert a padlóra, aminek utána néztem. Már csak arra eszméltem fel, hogy Justin ajkai az enyémekkel egybeválnak és hogy teljes testét hozzám nyomta, így éreztem keményedő férfiasságát. Kíván engem. Nem tudta visszafogni magát: szorosan hozzám simult és mikor egy kicsit kijebb toltam a csípőm már halkan belenyögött a csókba. Nem tudtam mit tenni visszacsókoltam. Ismét erőszakos volt. Teste felforrósodott, és ráébredtem a tudatra, hogy ha nem állok ellent akkor az ágyában kötök ki és csak egy gyenge lánynak tartana, aki könnyen megadná neki magàt, de én nem ilyen vagyok. Összeszorítottam a számat ellenkezésül. Feltűnt neki ellenkezésem, ezért erőszakosabb cselekhez folyamodott: teljes testével a falhoz szorított és nyelvét a számba csempészte. Megharaptam a nyelvét, mire elhúzódott.

- Na végre. - sóhajtottam és nagy levegőt vettem. Végre friss oxigénhez jutottam.

- Még nincs vége. - indult el nyakam felé.

- De. Ennek itt és most vége van. - fékeztem meg úgy, hogy kezemet a mellkasára helyeztem.

- Nem tudod mit hagysz ki. - nézett mélyen a szemembe. Fújtattam egyet, majd véglegesen eltoltam magamtól és az erkélyajtóhoz léptem. Kezemmel a kilincset lenyomtam, de az ajtó nem nyílt. Ja tényleg! Az ajtó be van zárva. Segítségkérően Justinra pillantottam, aki elővette a kulcsot a boxeréből és kinyitotta az ajtót. Az ágyában még mindig a vörös hajú kúrópajtása fetrengett. Justin rávetette magát és smárolni kezdtek.

- Jayde szeretnék mondani valamit. - nézett rám és megfordultam. - Kimennél? Katarina szégyenlős.

- Pukkadj meg Bieber! - jött ki belőlem egy értelmetlen szó, majd tàvoztam a szobából, melynek ajtaját becsaptam. Hogy ez mekkora egy szemétláda!

7. Fejezd be

Sziasztok!
El se hiszem, hogy az előző rész - a válaszaimmal együtt - elérte a 20 kommentet, ami nekem nagy lépés, mert egyszer se sikerült. Ti vagytok a legjobbak! ❤
Emellett meg szeretném említeni az új designt, amit azért csináltam, hogy passzoljon a történet hangulatához.
Puszi pá ❤

Elég kényelmetlenül aludtam Bieberék kanapéján. Az említett ülőalkalmatosság bőrből készült, és mivel emberből vagyok, ezért ráizzadtam és minden kicsi mozdulatnál furcsa hangot adott ki. Éljen a kialvatlanság...! Nagyot ásítva ültem fel a kanapén, ami ismét hülye hangot adott ki. Orromat kávészag lepte meg...Pff! A konyhában Jaxon és Justin kávézott, miközben beszélgettek. Kómás fejjel sétáltam oda hozzájuk, majd felpattantam a konyhapultra, ahol tegnap este is ültem.
- Reggelt! - ásítottam még egszer.
- Azt hittem, hogy legalább fehérneműben alszol. - szólalt meg Jaxon.
- Majd pont nálatok. - válaszoltam.
- Miért? Otthon szoktál? - kérdezte.
- Ühüm. - bólogattam. - Ha meleg van.
- Akkor ma felkapcsoljuk a fűtést. - csatlakozott be Justin.
- Fiúk. - sóhajtottam. Rettentő fáradt voltam egy ilyen témán veszekedni, ezért hagytam hadd dolgozzon a fantáziájuk a fehérnemű takarta testemen. Tipikus korombeli fiatalok.
- Én felmegyek és felhívom Ambert. - jelentette ki Jaxon és elindult a szobájába. Miért hagyj mindig kettesben Justinnal? Nagyon is jól tudja, hogy abból csak rossz lesz.
- A sebed gyógyul vagy már elfertőződött? - kérdezte olyan hangsúllyal, mint ha annak örülne, ha a sebem elfertőződött volna.
- Mit érdekel az téged? - vetettem rá unott pillantásokat.
- Tudnom kell ahhoz, hogy most elássalak vagy ne? - vigyorgott.
- Hasonló jókat neked is. - reagáltam kérdésére.
- Nyugi bébi. Csak akkor nyírnálak ki, ha már megdugtalak. Utána már nem érdekel mi lesz veled. - kortyolt bele a forró italába.
- Akkor sokáig foglak érdekelni, mert nem fekszek le veled. - mondtam, majd a hasam korogni kezdett. Justin felkuncogott, majd letette a bögrét és a hűtőben kezdett kutakodni. Egy ételtároló dobozt tett le a pultra, amiből egy szendvicset vett elő, amit a kezembe nyomott. Furcsa pillantásokkal méregettem az ételt.
- Mi van? - nézett rám.
- Milyen mérget raktál bele? - kérdeztem.
- Te megszállott vagy. - nevetett fel, majd ott hagyott a konyhában. Egyedül voltam ott és így ettem meg a szendvicset. Mikor végeztem lepattantam a pultról, majd visszatettem a dobozt a hűtőbe a helyére. Épp gondolkozni kezdtem volna, hogy mit csináljak, mikor Amber nyitott be. A magassarkújában betipegett a folyosóról. Megint minőségi ruhákban volt és haja is frissen vasaltnak tűnt.
- Tudod, most simán letámadhatnálak amiért miattad felfüggesztettek, de nem teszem. - mondta köszönésként.
- Okééé. - nyújtottam meg a szó végét.
- Hihetetlen, hogy kiugrottál a kocsiból, ami mozgásban volt. - ült le a fotelbe és rám pillantott.
- Erről te honnan tudsz? - foglaltam helyet vele szemben a kanapén. Lábát keresztbe tette.
- Én mindent tudok. - válaszolt számára egyértelműen. Az üvegasztalon hagyott vizespoharamat megfogtam és belekortyoltam. - Na és hogy csókol Justin? - kérdezte egy szemtelen vigyorral az arcán. Majdnem szembe spricceltem őt a vízzel, ehelyett félre nyeltem és köhögni kezdtem. Amber a meglepődött fejemen jót nevetett.
- Mint mondtam, mindent tudok. - dőlt hátra a fotelben.
- Kezdek félni tőled. - méregettem Ambert, mire felkuncogott.
- Már csak idő kérdése, hogy mikor adod meg neki magad teljesen. - folytatta.
- Soha. - vágtam rá.
- Ugyan Jayde! - ripakodott rám. - A férfiakban ősidők óta a vadászszellem él. Minél nehezebb elkapni egy prédát, annál jobb élvezet lesz a vadászat és a végeredmény. - használt szinonimabeszédet. - Justin a vadász, te meg az őz. Nehezen adod magad, ami Justinban felébreszti a vadászt és minden erővel azon van, hogy megszerezzen. Ez észszerű.
- Ez badarság! - tagadtam le mindezt, de most, hogy végiggondolom van benne igazság. - Akkor se fogom megadni magam!
- Ezt te sem gondoltad komolyan. Minden lányban lakozik egy ribanc, ami csak arra vár, hogy átvegye az irányítást feletted. Egyszer Justin ágyában fogsz kikötni. - magyarázta.
- Te most leribancoztál? - kérdeztem vissza.
- Azt hittem, hogy Justin beszólásai miatt már nem veszed magadra. - nevetett fel, de mérges arcomat látva abbahagyta.
- Neki se engedem meg! - emeltem fel a hangomat.
- Jól van! Nyugodj meg! - tette fel a kezeit nyugtatásként. Engem csak jobban felhúzott.
- Mert ha nem? - kérdeztem fenyegetően. Látszott rajta, hogy benne is elpattant egy húr. Nagy lendülettel állt fel.
- Megtéplek, ha nem fejezed be! - mutogatott előttem.
- Sok sikert! - nevettem fel, de nem tréfának szánta. Nekem esett. Megmarkolta a hajam és húzni kezdte, de én is viszonoztam. Egymást téptük Bieberék nappalijában. Már fájt, amit művelt, de sokkal erősebben adtam vissza.
- Istenem! - hallottuk Jaxon és Justin közös sóhaját. Nem sokat láttam kettőnk kócos hajától, de két kéz simult a derakamra és húzni kezdett. Jaxon Ambert, Justin meg engem vitt arrébb, csak Jaxonnal ellentétben Justin nem tett le. Felfelé vitt, míg én rúgkapálózva ellenkeztem. Justin szobájának ajtajánál sikerült kicsúsznom a kezei közül. Nagy lépést tettem a lépcső irányába, de Justin megragadta a csuklóm és visszarántott. A falhoz taszított ő meg teljes erőből hozzámsimult és a falhoz szorított. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fájt. Valójában a lapockáim borzasztóan a falhoz voltak nyomódva. Bieber elkapta a tekintetemet, de tartottam is a szemkontaktust.
- Fejezd be. - súgta megnyomva ezt a két szót. Szemeim csak egy pillanatra tértek le ajkaira -amik tegnap kényeztették az enyéimet - de azonnal visszatértek az ő barna íriszeibe. Elvesztem bennük.