7. Fejezd be

Sziasztok!
El se hiszem, hogy az előző rész - a válaszaimmal együtt - elérte a 20 kommentet, ami nekem nagy lépés, mert egyszer se sikerült. Ti vagytok a legjobbak! ❤
Emellett meg szeretném említeni az új designt, amit azért csináltam, hogy passzoljon a történet hangulatához.
Puszi pá ❤

Elég kényelmetlenül aludtam Bieberék kanapéján. Az említett ülőalkalmatosság bőrből készült, és mivel emberből vagyok, ezért ráizzadtam és minden kicsi mozdulatnál furcsa hangot adott ki. Éljen a kialvatlanság...! Nagyot ásítva ültem fel a kanapén, ami ismét hülye hangot adott ki. Orromat kávészag lepte meg...Pff! A konyhában Jaxon és Justin kávézott, miközben beszélgettek. Kómás fejjel sétáltam oda hozzájuk, majd felpattantam a konyhapultra, ahol tegnap este is ültem.
- Reggelt! - ásítottam még egszer.
- Azt hittem, hogy legalább fehérneműben alszol. - szólalt meg Jaxon.
- Majd pont nálatok. - válaszoltam.
- Miért? Otthon szoktál? - kérdezte.
- Ühüm. - bólogattam. - Ha meleg van.
- Akkor ma felkapcsoljuk a fűtést. - csatlakozott be Justin.
- Fiúk. - sóhajtottam. Rettentő fáradt voltam egy ilyen témán veszekedni, ezért hagytam hadd dolgozzon a fantáziájuk a fehérnemű takarta testemen. Tipikus korombeli fiatalok.
- Én felmegyek és felhívom Ambert. - jelentette ki Jaxon és elindult a szobájába. Miért hagyj mindig kettesben Justinnal? Nagyon is jól tudja, hogy abból csak rossz lesz.
- A sebed gyógyul vagy már elfertőződött? - kérdezte olyan hangsúllyal, mint ha annak örülne, ha a sebem elfertőződött volna.
- Mit érdekel az téged? - vetettem rá unott pillantásokat.
- Tudnom kell ahhoz, hogy most elássalak vagy ne? - vigyorgott.
- Hasonló jókat neked is. - reagáltam kérdésére.
- Nyugi bébi. Csak akkor nyírnálak ki, ha már megdugtalak. Utána már nem érdekel mi lesz veled. - kortyolt bele a forró italába.
- Akkor sokáig foglak érdekelni, mert nem fekszek le veled. - mondtam, majd a hasam korogni kezdett. Justin felkuncogott, majd letette a bögrét és a hűtőben kezdett kutakodni. Egy ételtároló dobozt tett le a pultra, amiből egy szendvicset vett elő, amit a kezembe nyomott. Furcsa pillantásokkal méregettem az ételt.
- Mi van? - nézett rám.
- Milyen mérget raktál bele? - kérdeztem.
- Te megszállott vagy. - nevetett fel, majd ott hagyott a konyhában. Egyedül voltam ott és így ettem meg a szendvicset. Mikor végeztem lepattantam a pultról, majd visszatettem a dobozt a hűtőbe a helyére. Épp gondolkozni kezdtem volna, hogy mit csináljak, mikor Amber nyitott be. A magassarkújában betipegett a folyosóról. Megint minőségi ruhákban volt és haja is frissen vasaltnak tűnt.
- Tudod, most simán letámadhatnálak amiért miattad felfüggesztettek, de nem teszem. - mondta köszönésként.
- Okééé. - nyújtottam meg a szó végét.
- Hihetetlen, hogy kiugrottál a kocsiból, ami mozgásban volt. - ült le a fotelbe és rám pillantott.
- Erről te honnan tudsz? - foglaltam helyet vele szemben a kanapén. Lábát keresztbe tette.
- Én mindent tudok. - válaszolt számára egyértelműen. Az üvegasztalon hagyott vizespoharamat megfogtam és belekortyoltam. - Na és hogy csókol Justin? - kérdezte egy szemtelen vigyorral az arcán. Majdnem szembe spricceltem őt a vízzel, ehelyett félre nyeltem és köhögni kezdtem. Amber a meglepődött fejemen jót nevetett.
- Mint mondtam, mindent tudok. - dőlt hátra a fotelben.
- Kezdek félni tőled. - méregettem Ambert, mire felkuncogott.
- Már csak idő kérdése, hogy mikor adod meg neki magad teljesen. - folytatta.
- Soha. - vágtam rá.
- Ugyan Jayde! - ripakodott rám. - A férfiakban ősidők óta a vadászszellem él. Minél nehezebb elkapni egy prédát, annál jobb élvezet lesz a vadászat és a végeredmény. - használt szinonimabeszédet. - Justin a vadász, te meg az őz. Nehezen adod magad, ami Justinban felébreszti a vadászt és minden erővel azon van, hogy megszerezzen. Ez észszerű.
- Ez badarság! - tagadtam le mindezt, de most, hogy végiggondolom van benne igazság. - Akkor se fogom megadni magam!
- Ezt te sem gondoltad komolyan. Minden lányban lakozik egy ribanc, ami csak arra vár, hogy átvegye az irányítást feletted. Egyszer Justin ágyában fogsz kikötni. - magyarázta.
- Te most leribancoztál? - kérdeztem vissza.
- Azt hittem, hogy Justin beszólásai miatt már nem veszed magadra. - nevetett fel, de mérges arcomat látva abbahagyta.
- Neki se engedem meg! - emeltem fel a hangomat.
- Jól van! Nyugodj meg! - tette fel a kezeit nyugtatásként. Engem csak jobban felhúzott.
- Mert ha nem? - kérdeztem fenyegetően. Látszott rajta, hogy benne is elpattant egy húr. Nagy lendülettel állt fel.
- Megtéplek, ha nem fejezed be! - mutogatott előttem.
- Sok sikert! - nevettem fel, de nem tréfának szánta. Nekem esett. Megmarkolta a hajam és húzni kezdte, de én is viszonoztam. Egymást téptük Bieberék nappalijában. Már fájt, amit művelt, de sokkal erősebben adtam vissza.
- Istenem! - hallottuk Jaxon és Justin közös sóhaját. Nem sokat láttam kettőnk kócos hajától, de két kéz simult a derakamra és húzni kezdett. Jaxon Ambert, Justin meg engem vitt arrébb, csak Jaxonnal ellentétben Justin nem tett le. Felfelé vitt, míg én rúgkapálózva ellenkeztem. Justin szobájának ajtajánál sikerült kicsúsznom a kezei közül. Nagy lépést tettem a lépcső irányába, de Justin megragadta a csuklóm és visszarántott. A falhoz taszított ő meg teljes erőből hozzámsimult és a falhoz szorított. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fájt. Valójában a lapockáim borzasztóan a falhoz voltak nyomódva. Bieber elkapta a tekintetemet, de tartottam is a szemkontaktust.
- Fejezd be. - súgta megnyomva ezt a két szót. Szemeim csak egy pillanatra tértek le ajkaira -amik tegnap kényeztették az enyéimet - de azonnal visszatértek az ő barna íriszeibe. Elvesztem bennük.