3. ,,Ezért a látványért mindent''

Sziasztok!
Ismét megköszönöm a sok visszajelzést és bejelentem a harmadik részt.
Puszi pá ❤

A nevem és a fényképem ott állt a Halálraítélt címszó alatt. Ezek szerint halálra vagyok ítélve (?!). Mély levegőket vettem, nem kell paráznom. Milyen kárt tudna okozni bennem a két Bieber és Amber...? Istenem! Halott vagyok...

***

A suli után Faith társaságában mentem haza. A három 'grácia' ezen a héten nem jön be az iskolába, mert felfüggesztették őket. Faithel a házunk előtt álltunk meg.
- Bejösz? - kérdeztem.
- Szabad? - kérdezett vissza.
- Nem Faith, meg van tiltva. - nevettem fel, mire az ő arcát pír lepte el. Halványan mosolygott és követve engem bejött a házunkba. Miután beléptünk elég nagy meglepetésbe ütköztünk. Anya, apa és Marcus egy nagy strandtáskán ültek.
- Megyünk strandolni! - ugrott rám Marcus. - Ő ki? - mutatott Faithre.
- Ő itt Faith. - mutattam be.
- Szép vagy Faith. - mondta Marcus.
- Te meg aranyos. - válaszolt a mellettem álló szőke lány. - De ha mentek strandolni, akkor nem szeretnék zavarni.
- Gyere te is! - mondta anya én meg helyeslően bólogattam, mint a kutya a kocsinkban.
- De nincs bikinim. - görbült le a szája sarka.
- Majd én adok. - ragadtam meg csuklóját és behúztam a szobámba. Kiválasztottuk a bikiniket és egymást takarva öltöztünk fel. Én a kedvenc lila bikinimet vettem fel, míg Faith a tengerészkéket. Visszavettük magunkra a ruhákat is és kifutottunk a kocsinkhoz, amibe be is szálltunk. Pont elfértünk az öt személyes Toyotában. Elindultunk és bő negyed óra alatt megérkeztünk. Megvettük a belépőt és beljebb mentünk, majd egy füves terepen helyet foglaltunk. Én és Faith a büfében kötöttünk ki, ahol jégkását vettünk. Beszélgetve sétáltunk vissza anyuékhoz, de félúton sikeresen megbotlottam az egyenetlen térköveken és a jégkásám a velem szembejövő személyre borult. Tágra nyílt szemekkel néztem végig, ahogyan Jaxon edzett hasának kockáin végigfolyig az olvadozó jégkásám. Na ez az a tipikus ''napasztmek'' pillanat.
- Ssz... - ez volt az egyetlen reakcióm, de Faith is hasonló hangokat adott ki. Jaxon rám nézett és egy sunyi, féloldalas vigyort villantott felém. Mire feleszmélhettem volna már a vállára kapott és a medence felé cipelt.
- Tegyél le! - csapkodtam a hátát.
- Ezt kétszer is meggondolhattad volna. - válaszolt.
- De véletlen volt! - mondtam.
- Nem csak erre gondoltam. - célzott a miattam való felfüggesztésére. Hupsz. Elhallgattam és szótlanul tűrtem, ahogyan Jaxon vállán vergődök és ő épp a legmagasabb úgródeszkához lépcsőzik fel velem. Vagy tíz méterre lehettünk az ugrásra kialakított, öt méter mély medence felett. Ide fent még a szél is jobban fújt.
- Jaxon ha leteszel megengedem, hogy lelökj, de nem dobj! - ajánlottam fel a kamu alkumat. Vállat vont - legalábbis az egyikkel, mert a másikat a súlyomtól nem tudta megmozdítani - és letett. Szegény Jaxon csak arra eszmélt fel, hogy mire én már az emelvényen álltam az ő lába alatt már nem volt talaj és tíz métert repülve belecsobbant a medencébe. Nagyokat röhögtem onnan fentről, de mindeznek vége szakadt mikor két kézfej simult a csípőmre és tolni kezdett előre. Felismert a karokon húzódó tetkókat.
- Justin ne! - szorítottam csuklóját, de ő addig tolt, amíg az ugródeszka végére nem értem. - Fordíts szembe magaddal.
Kérésem nem süket fülekre talált megtette amit kértem. Győztesen vigyorgott rám.
- Légy szíves ne tedd! - kezdtem el könyörögni. A deszka szélén állva még jobban féltem.
- Megérdemled. - vont vállat. Kicsit lökött rajtam, de kezeivel tartott és elhitette velem, hogy letaszít, pedig nem, mégis összerezzenve karoltam át Justin nyakát, hogy le ne essek.
- Ne szórakozz! Vigyél le! - szorítottam tovább a nyakát, de tiszta libabőr voltam.
- Le viszlek én. - hámozta le kezeimet a nyakáról, majd nagyobbat lökött rajtam. Lábaim alól eltűnt az ugródeszka és zuhanni kezdtem, viszont Bieber is velem jött, mert nem engedtem el a kezét. Kézzel-lábbal másztam Justinra és kapaszkodtam. Több másodpercnyi zuhanás után bombaként csapódtunk be a vízbe. Bieber a víz alatt leszedett magáról és még mélyebbre taszított, ő meg felúszott. Kapálózva, de én is felértem. Nagy levegőt vettem és megkapaszkodtam a medence szélében. A víz jéghideg volt, ami a felhevült testemnek nem tett jót. Borzasztóan remegtem.
- Légyszi' szállj ki, hadd ugorjanak a többiek is! - szólt rám az úszómester és a segítségével kiszálltam a medencéből. A járdán Justin nevetett ki.
- Seggfej. - sziszegtem a fogaim között.
- Ó, tényleg? Az előbb még könyörögtél és ölelgettél. - vágott vissza, ráadásul azt az idióta mosolyát is beletette. Két kezemet a mellkasára helyeztem és arrébb toltam.
- Menj innen! - mondtam és ott hagytam, de követni kezdett. Nagyon idegesített jelenléte.
- She's confident! Oh no no no! Oh no no no! - dalolászott mögöttem végig engem bámulva.
- Felcsúszott a bikini alsód. - mondta, majd megéreztem kezét amint kihúzza a betűrődött fürdőruha darabot. Itt szakadt el a cérna, amin eddig Bieber táncolt. Szembefordultam vele és egy hatalmas pofonnal jutalmaztam, amiért a fenekemnél matatott. Reakciómon csak jót nevetett.
- Miért nem tudod befejezni?! - kiabáltam a strand közepén.
- Ezért a látványért mindent. - harapott az alsó ajkába vigyorogva.
- Th, idióta! - léptem le végleg. f
Felháborodva lépkedtem a cuccokhoz, ahova lepakoltunk.
- Nagyon helyes srác. - jegyezte meg a napozó anyukám.
- Te is fejezd be. - feküdtem el a kiterített pléden Faith mellé, aki megszeppenve nézte végig a jelenetet. Feltoltam a napszemüveget.
  - Te meg se szólalj. - mondtam a kuncogó Faithnek, akiből kitört a nevetés amibe anyu is csatlakozott.
- Ezt nem hiszem el. - sóhajtottam, majd hasra feküdtem és próbáltam élvezni a napsütést és a nyugalmat.